Erdély legépebben megmaradt középkori városa, a világörökség része.
E gyönyörű város több-ezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttéléséről árulkodik. Segesvár egy festői középkori vár. A vár és a város a középkorban született. A Felsőváros sötét falai, méltóságteljes tornyai és színes házai váratlanul bukkannak fel az utazók szeme előtt, mély benyomást hagyva bennük. A szűk utcákon, ódon mintha megállt volna az idő. A középkor végéig a vár volt a város központja, később azonban a tövében épült Alsóváros egyre nagyobb szerephez jutott, rendezettebbé vált, s bár a XVII – XIX. századi polgári fejlődés folyamán olyan épületek is elpusztultak, mint az Ötvösök tornya, vagy a Castaldo-bástya, a múlt értékei legnagyobbrészt megőrződtek.
Látnivalók: Óratorony, Megyeház, Diák-lépcső, hegyi templom, Szarvas ház.
Fehéregyháza Petőfi emlékhely. A falu szélén, egy dombon, fák között található az 1897-ben felavatott turulmadaras obeliszk és a Petőfi-múzeum, örök emléket állítva az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédeknek. A falut elhagyva Héjjasfalva felé, az országút mellett található az Ispánkúti emlékmű, ahol – feltehetően – a költő hősi halált halt. Bár Petőfi halálának körülményeiről az utóbbi időben heves viták folynak, Fehéregyháza ma is Petőfi és a magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye. Petőfi egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költőt, és a magyar történetírás mai napig hivatalos álláspontja is, hogy Petőfi Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírba.
A faluban működő Petőfi Emlékmúzeumban a XIX. századi Magyarországról, a szabadságharcról és Petőfi utolsó napjairól szóló, 2000-ben felújított, rövid kiállítás látható.
Itt, egykori birtokán van Orbán Balázsnak (1829-1890), a Székelyföld leírójának hét székely kapuval díszített síremléke, melyet 1932-ben avattak fel.
Látnivalók: Orbán Balázs sírja székelykapukkal.
Hargita megye nagyközsége, a Sóvidék egyik leghíresebb települése. Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Jelenti a népművészet továbbélését, hagyományaink folytatását és a helybeliek jólétét is.
A falut elsősorban híres szülötte, Tamási Áron emléke miatt keresik föl.
Látnivalók: Tamási Árom szülőháza, síremléke.
Parajd a só hegyeivel évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja. A sóbányában jelenleg is folyik a só kitermelés. A bányába autóbusz szállítja a látogatókat minden nap. Asztmások és légúti betegségben szenvedők kúraszerűen látogatják. A bánya utcájában található a sós vizű szabadtéri strand, amely eredetileg egy természetes sós tó volt..
Látnivalók: Sóbánya, sósvizű strand.
Bözödújfalu egy elárasztott falu Székelyföldön. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók.
A 16. században építették Erdély legjelentősebb reneszánsz stílusú építményét, amelyben napjainkban kézművesek, művészek tevékenykednek. A híres lovagteremben egykor széki gyűléseket tartottak, a múlt században pedig lakodalmakat is ültek itt.
A Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre fekvő Szárhegy legfőbb látványossága a kastély. Itt nevelkedett az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. A kastélyban érdemes megtekinteni az Asszonyok házát, a pincetömlöc lejárataként szolgáló kis épületet. A szomszédságban áll a híres Barátok temploma is.
A Szalmakalap Múzeum 2001. július 21-én nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek közt. A létrehozásának ötlete már pár évvel az előtt megszületett. A Hargita Megyei Kulturális Központnak szakmai támogatásának köszönhetően az ötlet pár év alatt meg is valósult. Szőcs Lajos kőrispataki lakos akinek családja is szalmakalap-készítéssel foglalkozott, saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, mely jelenleg a múzeumnak ad otthont.
A város sóstavairól és só szikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Hargita megye második legnépesebb városa. Az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára.
Látnivalók: Jézus Szíve-kápolna, Budvár, református templom, Városháza, Emlékezés Parkja, Tamási Áron Gimnázium, Benedek Elek Tanítóképző,
A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik. Erdély hatodik legnagyobb városa. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető.
Látnivalók: Kultúrpalota, Városháza, Tholdalagi-palota, marosvásárhelyi vár, Református templom, Teleki-téka,Bolyai Farkas Líceum
A térképen megnézheti, hogy a vendégháztól nagyjából milyen távolságokra vannak a látnivalók:
Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.