Látnivalók

Segesvár:

Erdély legépebben megmaradt középkori városa, a világörökség része.
E gyönyörű város több-ezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttéléséről árulkodik. Segesvár egy festői középkori vár. A vár és a város a középkorban született. A Felsőváros sötét falai, méltóságteljes tornyai és színes házai váratlanul bukkannak fel az utazók szeme előtt, mély benyomást hagyva bennük. A szűk utcákon, ódon mintha megállt volna az idő. A középkor végéig a vár volt a város központja, később azonban a tövében épült Alsóváros egyre nagyobb szerephez jutott, rendezettebbé vált, s bár a XVII – XIX. századi polgári fejlődés folyamán olyan épületek is elpusztultak, mint az Ötvösök tornya, vagy a Castaldo-bástya, a múlt értékei legnagyobbrészt megőrződtek.
Látnivalók: Óratorony, Megyeház, Diák-lépcső, hegyi templom, Szarvas ház.

 

Fehéregyháza:

Fehéregyháza Petőfi emlékhely. A falu szélén, egy dombon, fák között található az 1897-ben felavatott turulmadaras obeliszk és a Petőfi-múzeum, örök emléket állítva az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédeknek. A falut elhagyva Héjjasfalva felé, az országút mellett található az Ispánkúti emlékmű, ahol – feltehetően – a költő hősi halált halt. Bár Petőfi halálának körülményeiről az utóbbi időben heves viták folynak, Fehéregyháza ma is Petőfi és a magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye. Petőfi egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költőt, és a magyar történetírás mai napig hivatalos álláspontja is, hogy Petőfi Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírba.

A faluban működő Petőfi Emlékmúzeumban a XIX. századi Magyarországról, a szabadságharcról és Petőfi utolsó napjairól szóló, 2000-ben felújított, rövid kiállítás látható.

 

Szejkefürdő:

Itt, egykori birtokán van Orbán Balázsnak (1829-1890), a Székelyföld leírójának hét székely kapuval díszített síremléke, melyet 1932-ben avattak fel.
Látnivalók: Orbán Balázs sírja székelykapukkal.

 

Korond:

Hargita megye nagyközsége, a Sóvidék egyik leghíresebb települése. Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Jelenti a népművészet továbbélését, hagyományaink folytatását és a helybeliek jólétét is.

 

Farkaslaka:

A falut elsősorban híres szülötte, Tamási Áron emléke miatt keresik föl.

Látnivalók: Tamási Árom szülőháza, síremléke.

 

Parajd:

Parajd a só hegyeivel évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja. A sóbányában jelenleg is folyik a só kitermelés. A bányába autóbusz szállítja a látogatókat minden nap. Asztmások és légúti betegségben szenvedők kúraszerűen látogatják. A bánya utcájában található a sós vizű szabadtéri strand, amely eredetileg egy természetes sós tó volt..
Látnivalók: Sóbánya, sósvizű strand.

 

Bözödújfalu:

Bözödújfalu egy elárasztott falu Székelyföldön. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók.

 

Gyergyószárhegy:

A 16. században építették Erdély legjelentősebb reneszánsz stílusú építményét, amelyben napjainkban kézművesek, művészek tevékenykednek. A híres lovagteremben egykor széki gyűléseket tartottak, a múlt században pedig lakodalmakat is ültek itt.
A Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre fekvő Szárhegy legfőbb látványossága a kastély. Itt nevelkedett az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. A kastélyban érdemes megtekinteni az Asszonyok házát, a pincetömlöc lejárataként szolgáló kis épületet. A szomszédságban áll a híres Barátok temploma is.

 

Kőrispatak – szalmakalap múzeum:

A Szalmakalap Múzeum 2001. július 21-én nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek közt. A létrehozásának ötlete már pár évvel az előtt megszületett. A Hargita Megyei Kulturális Központnak szakmai támogatásának köszönhetően az ötlet pár év alatt meg is valósult. Szőcs Lajos kőrispataki lakos akinek családja is szalmakalap-készítéssel foglalkozott, saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, mely jelenleg a múzeumnak ad otthont.

 

Szováta:

A város sóstavairól és só szikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.

 

Székelyudvarhely:

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Hargita megye második legnépesebb városa. Az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára.
Látnivalók: Jézus Szíve-kápolna, Budvár, református templom, Városháza, Emlékezés Parkja, Tamási Áron Gimnázium, Benedek Elek Tanítóképző,

 

Marosvásárhely:

A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik. Erdély hatodik legnagyobb városa. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető.

Látnivalók: Kultúrpalota, Városháza, Tholdalagi-palota, marosvásárhelyi vár, Református templom, Teleki-téka,Bolyai Farkas Líceum

 

A térképen megnézheti, hogy a vendégháztól nagyjából milyen távolságokra vannak a látnivalók: